Sok jó ember kis helyen is elfér, tartja a mondás, így aztán egyre több a sokemeletes épület körülöttünk.
A lift, mint társas tér ma már lakóházak, irodaházak, egészségügyi intézmények és bevásárlóközpontok alapvető tartozéka, amelyben jó és rossz élményeket egyaránt szerezhetünk. Ráadásul mivel alapvetően elég ritkán éri az embert az a szerencse, hogy egyedül utazik egy felvonóban, nem árt, ha szem előtt tartjuk az ide vonatkozó viselkedési szabályokat.Az illem és a kulturált viselkedés szabályainak alapját elsősorban a biztonság és a praktikum elegye alkotja, és bizony nincs ez másként a liftek használata esetében sem. Viszont ezek mellett nagyon fontos az egymásra történő kölcsönös odafigyelés és az egymás iránti fokozott tolerancia is annak érdekében, hogy a liftezés csak az egyszerű napi rutin lehetőleg kellemes része, és ne kedélyborzoló rémutazás legyen.
Be- és kiszállás – Vajon ki az első?
A lift a biztonság szempontjából veszélyes helynek minősül, hiszen ismeretlenek lehetnek benn, történhet meghibásodás vagy éppen rácsukódhat az ajtó a beszállni készülőre. A liftbe történő belépés elsősége éppen ezért elsősorban a férfié¹. A gyakorlati életben ez persze a praktikusság szem előtt tartásával módosulhat: a férfiak, a fiatalabbak vagy az alacsonyabb rangúak a lift típusától függően, miután meggyőződtek arról, hogy nincs odabenn veszélyforrás, általában nem lépnek be előre a fülkébe, hanem az ajtót vagy az ajtó csukódását gátló érzékelőt tartva biztosítják a hölgy, az idősebb, a tekintélyesebb személy vagy a segítségre szorulók (babakocsival vagy kerekesszékkel lévők, betegek) biztonságos beszállását.
Amikor a lift megérkezik, először várjuk meg, amíg a benn lévők kiszállnak, és mi magunk csak utána lépjünk be. Ha az ajtónál állunk, akkor a beljebb állókat segítsük a kiszállásban azzal, hogy mi is kilépünk a liftből átmenetileg. Az ajtó mellett megállni csak azért, mert úgyis mindjárt kiszállunk, miközben beljebb még van hely, udvariatlanság. Akkor inkább engedjük be azokat, akik tovább utaznak, és szálljunk be az utolsók között.
Nem illik a már megtelt liftbe a bepréselődni még akkor sem, ha nagyon sietős a dolgunk, hiszen a pici térben könnyen elfogy a levegő, és akaratunk ellenére sérülést okozhatunk másoknak, amely mindenkinek kellemetlen.
Köszönjek? Ne köszönjek?
A liftbe beszállva minden esetben illik köszönni a már benn lévőknek, és illik viszonozni a köszönést még akkor is, ha nem ismerjük a velünk együtt utazókat. Ez egy apró, de fontos gesztus, amiről kiszálláskor se feledkezzünk meg!
Ki nyomja a gombot?
A legtöbb helyen ma már nincsenek liftkezelők, így az utasok maguk nyomják meg a gombokat. Természetesen itt a praktikum kerül előtérbe: az irányító panelhez legközelebb álló személynek illik megkérdeznie a többi utast, hogy ki hol szeretne kiszállni, így célszerűen ő lesz a gombok ideiglenesen felkent ura ahelyett, hogy másokon áttolakodva mindenki egyesével nyomkodna. A segítséget ebben az esetben is illik megköszönni.
